2009. november 13., péntek

Tova Mirvis: A betért

Betséba egyik pillanatról a másikra megérkezik egy zárt ortodox közösségbe, aki ráadásul teljesen másképp is néz ki, másképp is viselkedik, mint a többi asszony a közösségben, ami közfelháborodást vált ki közöttük. Ezért még ha titkon is, de minden lépésre oda figyelnek, amit természetesen egyből meg is osztanak egymás között. Vajon mindezek ellenére sikerül Batsébának beilleszkedni?

Ez a regény valamikor nagyon-nagyon régen OKK-s könyv volt, de én csak most vettem a billentyűzetet a kezembe, hogy írjak is róla valamit. :)

Amikor kiderült, hogy ez is felkerült az OKK-s listára hirtelen nagyon megörültem. Habár utólag visszagondolva nagy balgaságot követtem el azzal, hogy jelentkeztem rá, amit persze akkor még nem tudhattam. És hát bevallom derekasan, ho
gy abbahagytam a könyvet. Hogy miért? Ennek több oka is van, nézzük őket szépen sorban:

A legidegesítőbb a történetben, hogy a narrátorról nem tudunk meg semmilyen információt sem. Így olyan mint egy szellem, aki kilesi a főszereplő hölgyemény minden egyes cselekedetét. Engem például marhára érdekelt volna hogy néz ki, vagy mit szeret, vagy bármi ami által közelebb kerültem volna hozzá. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy bizonyos történéseket hogy tudott megjegyezni/lejegyezni, ha nem is volt ott, de azt hiszem ez már csak az én agymenésem. Lehet hogy túlságosan is kötekedő vagyok? :D

A másik, hogy kísértetiesen hasonlít több másik regényhez is, példának okáért itt van a Csokoládé című Harris könyv. Ugyebár adott az alapszituáció: jön egy vadidegen aki megpróbál beilleszkedni, de persze a többiek ezt furc
sa szemmel nézik, és megpróbálnak mindenhol keresztbe tenni bla bla bla. Nekem nem is a téma választással volt a gondom, hanem inkább a kivitelezéssel. Miközben olvastam akaratlanul is a Született feleségek című sorozat ugrott be, ami még akár vicces is lehetett volna, de a héber kifejezések túlzott használatával, amiből én sokszor egy szót sem értettem, úgy érzem tönkre vágott mindent. Én, mint nem zsidó ember fogalmam sem volt, hogy mi micsoda és sajnos az író nem is fejtette ki őket bővebben, így ahhoz hogy teljes mértékben megértsem a könyvet igazán sokat kellett volna gugliznom. :S

Azt hiszem legközelebb már csak akkor veszem a kezembe, ha megfelelő háttértudással rendelkezem a zsidó nép kultúrájáról :) Úgyhogy nem fogom feladni, hisz ez a téma még mindig érdekel, ezért is szeretném beszerezni a Zsidó menyasszonyt, amivel remélem már nem fogok mellé nyúlni. :)

Értékelés: 10/4

Mások is olvasták
Joeymano: ITT
Szeee: ITT
Nima: ITT


10 megjegyzés:

Joeymano írta...

Én nem is említettem a héber szavakat, de engem is bosszantottak. A saját vallásommal sem vok néha teljesen tisztában, és nem hiszem, h ez elvárható lenne a zsidó vallásnál. Vagy nem mi vunk a célcsoport??? :)

szeee írta...

ami a narrációt illeti: ugye többes szám 1. személyben volt, ami érzékeltette azt, hogy az egész közösség gondolja ezt Batsébáról, ezzel is érzékeltetve, hogy mennyire ment a pletyka, az egymás hülyítése, az "egy szellem", amihez mindenkinek csatlakoznia kellett és bólogatnia, ha tagja akart lenni a közösségnek. Nem lehettek saját gondolataik, egyéni tetteik, mert akkor kilógtak volna a sorból és máris kivetette volna őket a közösség. NEkem ez a "közösségi" narráció tetszett, szerintem ötletes.

Christina alias Pöfivonat írta...

szeee: igen csak tudod én szeretem megismerni azt az embert amelyik beszél hozzám, mert végül is beszélt vagy mi fene. :) És azért az elején ötletesen meg lehetett volna oldani, hogy na én ki vagyok vagy mi vagyok. De ez csak én hülyeségem, ami másnak viszont lehet hogy nagyon bejön. :) Remélem azért nem mérgesítettelek fel ezzel a kijelentésemmel? :)

Joeymano: kitudja. :D Én azért szeretném ezt a vallást közelebbről megismerni, még ha ez a könyv annyira nem is nyerte el a tetszésemet.

szeee írta...

miért mérgesítettél volna fel? Részben megértelek, de ha belegondolok, nekem ötletes volt ez a megoldás és komoly jelentősége is volt a történet szempontjából.

Christina alias Pöfivonat írta...

Lehet, hogy végig kellett volna olvasnom és akkor rájövők én is a jelentőségére. Talán türelmetlen voltam. :)

Tara Nima írta...

szerintem ezt a fajta csoportos birkalétet nem is lehet máshogyan közvetíteni, csak így, személytelenül. onnantól kezdve, hogy tudod, ki meséli a történetet, elveszik a közösségi lét érzése, mert onnantól már nem a közösség elvárása, viszonyulása, gondolata, hanem egyetlen emberé, így elveszik a jelentősége is. nekem így tudta megjeleníteni a csordaszellemet hitelesen, szerintem ez erre is szolgált.
ettől persze még lehet ezt nem szeretni, úgyhogy megértelek.:)

Christina alias Pöfivonat írta...

Ebben a megvilágításban még nem gondolkodtam így lehet hogy van benne némi igazság. Sőt! Szerintem egyébként ezt a könyvet még egyszer el fogom olvasni, kicsit több tudással mint ami most van, mert nagyon nagyon hiányos. :)Talán akkor már más szemmel fogom értékelni a dolgokat.

szeee írta...

Christina: dehát én is ezt mondtam, csak más szavakkal :D

Christina alias Pöfivonat írta...

Ohhh akkor nagyon kukabubu vagyok. Sorry. Akkor igazatok van lányok. :D

szeee írta...

Kukabubu:D az mi?