2011. március 10., csütörtök

Krystyna Kuhn: A völgy

"Sötétség uralja. A semmi közepén található. És szörnyű titkot rejt. Egy szuper üdvözlő buli a csónakházban: így ünneplik az új diákok megérkezésüket a Grace College-ba. De Julia és barátai hamar rájönnek, hogy a kanadai hegyekben található eldugott völgyben valami nincs rendjén. Miért ez a rengeteg tiltó tábla az iskola körül? És miért nincs rajta ez a hely a Google Earth-ön? A helyzet kiéleződik, amikor Julia öccse, Robert végignézi, ahogyan egy lány beugrik a tóba és egy örvény magával rántja a mélybe. De senki nem hisz neki - még Julia sem. A lány még nem sejti, hogy a múlt sötét árnyai, melyekről az hitte, örökre túllépett rajtuk, itt a völgyben újra felszínre kerülnek."

Rengeteg könyvesblogger oldalán találkoztam már ezzel regénnyel, és nem tudtam úgy elmenni mellette, hogy végül ne kerüljön a kezembe. A számos bejegyzés azt mutatja, hogy eltérő vélemények alakultak ki a könyvvel kapcsolatban, valakinél úgy éreztem, hogy többre számított mint amit kapott, valaki pedig az egekig magasztalta. Ezért is döntöttem úgy, hogy nekiveselkedek ha már ennyire megosztja az olvasóközönséget. Igazándiból nem sok reményt fűztem hozzá és azt hiszem ez a hozzáállás volt a megfelelő, mert nekem kellemes meglepetést okozott.

A történetvezetés remekül sikerült, hiszen minden egyensúlyban van. Érdekes és feszültségkeltő események láncolata szegezi le az olvasót, de idegtépésről szó sincs. A cselekmény a bonyolultságát tekintve viszonylag egyszerű, ha nagyon megerőltetjük magunkat akár mi is rájöhetünk a történet végére. Sajnos ez nem volt elég ahhoz, hogy a maga műfajában kiemelkedjen a hozzá a hasonló regények közül, nekem hiányzott belőle az a plusz, amitől az ember beleborzong a történetbe. Mivel úgyis értékelném a végén, már most megsúghatom hogy nekem a regény egy erős négyest ért meg.

A szereplők vegyes társaságot alkotnak, a feltűnő egyéniségtől az átlagosig mindenkit megtalálhatunk. Senki sem került nagyon közel hozzám, de talán Chris és Robert személyisége érdekelt a legjobban. Mind a ketten furcsa és titokzatos karakterek, ráadásul ha Robert agya nagyon elkezdett kattogni, akkor automatikusan a Gyilkos számok sorozat főszereplő sráca ugrott be róla. A két fiú között rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni, hiszen mind a ketten a matematika segítségével jönnek rá a megoldás kulcsára. :)

A kiadással kapcsolatban szeretnék két dolgot megjegyezni. A könyv borítója élőben még jobban néz ki, mint az internetes oldalak lapjain, ezért az Ementor kiadó megérdemli a plusz pontot. Azonban szemet szúrt, hogy bizonyos angol szavak nem lettek lefordítva. Nem mintha nehézséget okozott volna a lefordításuk, de szerintem sokkal szebb ha szép kerek magyar mondatokat láthatunk. De természetesen ez csak egy kis apróság és lehet hogy valaki simán elsiklik felette. :)

Krystyna Kuhn egy összeszedett, kerek tinithrillert alkotott, ami megérdemli hogy beszéljenek róla és hogy az olvasó izgatottan várja a folytatásokat.

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:
Sajtosroló: ITT
Nima: ITT
Erika: ITT
Csenga: ITT
Niki: ITT
Natasha: ITT
Zakkant: ITT

3 megjegyzés:

sajtosrolo írta...

Örülök, hogy egy erős 4-est kapott tőled.:)
Szerintem is jó volt, hogy nem vártál tőle sokat, én már mindig próbálok erre törekedni, korábban sokszor amiatt lett csalódás nekem egy könyv, és az olyan rossz.
(A Gyilkos elmékre már többször gondoltam, hogy nézni kellene, sokan dicsérik, csak szerintem nekem túl durva lenne, nem bírnám..:)

Christina alias Pöfivonat írta...

Általában azok a könyvek csalódást okoznak, amiket túl nagyra dicsérnek így sokszor bele se merek kezdeni egy-egy regénybe. :) De ez most nagyon jól esett. :) A Gyilkos számok nem olyan durva mint a Gyilkos elmék. :)

sajtosrolo írta...

upsz, tényleg, most látom, hogy számokat írtál és nem elméket.:))