2011. október 12., szerda

Gondolatébresztő 3. fejezet


avagy, mit ne olvassunk fel gyermekünknek...


Biztosan veled is előfordult már, hogy éppen egy rettenetesen jó könyvet olvasol, valami izgalmas résznél tartasz, de a csemetéd úgy dönt önhatalmúlag, hogy most akar enni, játszani vagy éppen csak egy kicsit nyöszörögni. Ilyenkor persze kiver a frász, mert pont most tartasz annál a bizonyos jelenetnél, amikor lerágod mind a tíz körmödet, de most várnod kell arra, hogy a csöppség újra álomba szenderüljön.
Vagy éppenséggel fogod, és felolvasod neki is. Hiszen ez a legegyszerűbb mondja annak, hogy te is jól érezd magad és a babád is. Ő hallhatja a gyönyörű hangodat, te pedig haladsz a könyveddel, nem igaz? Na de mint mindennek, ennek is lehetnek a veszélyei, mert pont olyan jelenet lesz, amit az ő apró füleinek nem kellene hallania. Gondolok itt szaftos szexjelenet önfeledt ecsetelésére (bizony megtörtént :) ), vagy csúnya szavak folyamatos emlegetésére.

Mindezek után érdemes végig gondolnod, hogy megéri-e hangosan felolvasnod vagy inkább megvárod, míg újra nyugodtan bele feledkezhetsz a könyvedbe. Te melyiket választanád?

0 megjegyzés: